Színház, Zenés színmű

musical-komédia

„A fiú – aki szebb életre vágyott…” 1977-ben a Vígszínházban volt az ősbemutatója a Fejes Endre felkavaró regénye alapján készült musicalnek, amelynek zenéjét Presser Gábor szerezte. A hatvanas években játszódó történetet Fejes Endre eredetileg regényként írta meg, egy megtörtént bűnügyet feldolgozva.

Nagyszabású, zenés ősbemutató. A szabadság és a szerelem szívmelengető találkozása látványos vizualitással, lendületes táncokkal és drámai erejű színészi játékkal.

Önironikus este, élveboncolás szóközökkel, szerepjátékokkal a valóság elfogadásáért.
Az ember erotikus megtestesülése és tárgyiasulása. Nyilvános body shaming.

Négy különböző karakterű barátnő találkozik egy spanyol tengerpartra tartó vonaton, hogy fiatalkori kaladjaik felidézésével megszabaduljanak a mindennapok problémáitól és kiélvezzék nyári szabadságukat.

Szolnoki Szigligeti Színház

zenés terápia

zenés vígjáték

Ádám Jenő azonos című műve nyomán
MAGYAR KARÁCSONY
Dalmű két képben, egy részben, magyar nyelven

zenés komédia

Jonathan Larson Tik-Tak… bumm! című, önéletrajzi ihletésű musicaljét először a New York-i Off-Broadwayn mutatták be, azóta bejárta a világ számos színpadát, a Netflix pedig 2021-ben készített belőle többszörösen díjazott filmet.

Legendás film, klasszikus alkotás, amely úgy szólt az ötvenes évek gyilkos világáról, hogy a legszebb emberi érzés, a szerelem győzelmét hirdeti mindenek felett. A történet a tánc, a zene és a próza dinamikus egységben szólal majd meg a színpadon.

Vidnyánszky Attila ezt a rendezését kettős értelemben is beavató színháznak szánja. Egyrészt mert a szereplők zöme kaposvári és budapesti színi növendék, akik számára ez lesz az első jelentős bemutatkozás. Másrészt mert a rendező egyfajta stáció-dramaturgiával közelíti meg a történetet, hogy a főszereplő próbatételes kalandsorát a mai gyermek-néző is a sajátjának, a hőssé válás hiteles példájának tekinthesse.

Képzeljük magunkat a harmincas évek Budapestjére, amikor zeng-bong az egész éjszaka, ezer mulató várja a szórakozni vágyó, magáról elfeledkező közönséget.

Ebben a romantikus-bűnös korban az egyik mulató, az Arizona sarkában egy titokzatos néni üldögél. Senki nem tudja az igazi nevét, se azt, hogy ki volt ő korábban, mielőtt befészkelte magát az egyik sarokba. Szívesen mesél annak, aki leül mellé – történeteiből pedig kibomlik az a hőskor, amikor a mutatványosoknak, színészeknek, énekesnőknek, táncosnőknek, kabaréhősöknek szóló tapsviharban alakult ki a máig világhíres pesti éjszakai élet. A színdarabot ráadásul az eredeti Arizona mulató falai között játsszuk. A falak pedig mindenre emlékeznek…

Zenés mesejáték a Fellegjárók Társulat előadásában

A kaukázusi krétakör, Grúse és Acdak története, arról szól, hogy felelősek vagyunk egymásért és a döntéseinkért is.

Egy fogadóban vagyunk, ahol a fogadósné miatt lakik ott egy gazdag és egy szegény gróf, egymással vetekednek a nő szerelméért. Mindketten megvetik a fiatalabb nőket, csak az érett asszonyt szeretik. Érkezik egy Lovag, aki semmire sem tartja a nőket. Mirandolinát felbosszantja ez a nőgyűlölet, és elhatározza, magába bolondítja a férfit. több

Magyar katonáknak kell megszólaltatniuk Kálmán Imre zseniális operettjét, a Csárdáskirálynőt. Nincs jelmezük, díszletük, alig van hangszerük, nincs közöttük képzett színész, és a női
szerepeket is nekik kell játszani. Viszont a hazajutás a tét, tehát nem kérdés: az előadásnak sikerülnie kell!

Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni belső világa elevenedik meg Vecsei H. Miklós és a zenészekből, képzmőművészekből álló Q JÚB nevű társulás koncertszínházi előadásában. A világháborúk árnyékában születő életmű, a krisztusi ke- reszt szabadságát és terhét tudatosan és tudat alatt is kereső fiatal magyar művész története. A produkcióval Radnóti Miklós halálának 80. évfordulójára emlékezünk.

Játék és tánc Lorca alapján.
Mese száz percben az andalúz szerelemről.

koncert-színház

Bemutató 3+
Pagony - Füge Produkció
Az előadás után a Kávézóban gyerek - és pénztárcabarát ebéddel várunk!

dramatikus valóságshow

MÓRICZ ZSIGMOND
ÚRI MURI
zenés színmű

A csengő különlegessége az, hogy egyike a ritka kincsnek számító kamaraoperáknak, és az is, hogy szövegét maga a zeneszerző írta. Különleges élményeket tartogat tehát Don Annibale patikus bohó története. Egy pillanatkép szemtanúi lehetünk: a friss házasoknak egyetlen éjszakájuk van együtt, a férjnek hajnalban utaznia kell. A fiatal szerelmes, Enrico egész éjen át feltartóztatja az idősödő férjet, Annibalet a hitvesi ágytól. Ugyan miért? A megfejtés igen egyszerű: szerelmes a fiatal és szép újdonsült menyasszonyba, Serafinába. A patika csengője tehát háromszor szólal meg, Enrico háromszor ölt álruhát. Negyedszerre már magát adja, és a postakocsi indulására figyelmezteti a pórul járt férjet. Ő megy, a fiatalok pedig maradnak...

Egy fogadóban vagyunk, ahol a fogadósné miatt lakik ott egy gazdag és egy szegény gróf, egymással vetekednek a nő szerelméért. Mindketten megvetik a fiatalabb nőket, csak az érett asszonyt szeretik. Érkezik egy Lovag, aki semmire sem tartja a nőket. Mirandolinát felbosszantja ez a nőgyűlölet, és elhatározza, magába bolondítja a férfit

„Halhatatlanok vagyunk, micsoda boldogság!”

Cseke Katinka és Zsiga László zenés interaktív kabaréestje
– Víg-játék, kabaré, operett és sláger zenékkel –

2024. november 3-án, vasárnap 17 órától gyerekeknek, felnőtteknek és gyermeklelkű felnőtteknek Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg című vetített zenés prózája elevenedik meg a KMO-ban.

Zenés színmű két részben. Edith Piaf és Marlene Dietrich, a 20. század két legendás énekesnőjének különös barátságáról a Pesti Broadway Stúdió előadásában.

Tyúkdráma
Zenés tyúkelőadás galambokkal, cicákkal, Morzsa kutyával