Mozi, Játékfilm

magyar film, 87 perc, 2024
magyar nyelven

Guido Anselmi gyógyvíz-kúrán többek között igyekszik megúszni következő filmje előkészítését, házassága válságát, szeretője életének problémáit, de emlékei és fantáziája nem hagyják nyugodni. Fellini filmjét sokféleképpen értelmezték az elkészülte óta eltelt 61 évben. A rendező páratlan képzelete, megalkuvást nem tűrő szakmai igényessége és pontossága a kiváló munkatársak és a szereplők összjátéka kiállta az idők próbáját és megváltozott időben is érvényesen szólal meg Fellini nyolc és feledik filmje.

magyar játékfilm, 102 perc, 1982
R. Tarr Béla Sz. Koltai Róbert, Pogány Judit

A gimnazista Ábelnek az érettségire kellene készülni, de épp most ébredt rá, hogy szerelmes legjobb barátjába, Jankába. Janka jó tanuló, a vizsga miatt nem kell izgulnia, viszont ő is reménytelenül szerelmes, csak éppen a történelemtanárukba, Jakabba. Jakabnak családja van, pedagógusként próbál túlélni Magyarországon..

Egy hatalmas barlangrendszerben indul a száz éve született rendezőnő Yannick Bellon pszichológiai, szociológia esettanulmánynak is mondható műve, amiben különösen hangsúlyos a hangkép, hangzás. Bellon dokumentumfilmet rendezett Colette-ről, az írónőről, az Erőszakos szerelemben volt bátorsága ahhoz, hogy egy nemi erőszakot a maga brutalitásában színre vigyen. A Jean feleségében valóság, rémálmok és remények keverednek: a főhősnő 18 év házasság után marad egyedül, de a válás számára tényleg egy új élet, öntudatra ébredésének kezdete. Valaki feleségéből önálló nő lesz.

A tizenéves Marjan és nagyapja hazafelé tartanak a vásárból. Útjuk az erdőn át vezet, de nem a farkasoktól kell a legjobban tartaniuk. Hamarosan visszafordíthatatlan események sűrűjében találják magukat… Vatroslav Mimica, a horvát modernizmus legfontosabb rendezője ebben a Csehov-novella által ihletett filmjében az emberi természet sötét oldalát kutatta. A visszafogott naturalizmusból fokozatosan pszichológiai horrorba váltó film kultikus státuszt szerzett a horvát mozirajongók és kritikusok körében egyaránt.

Langrune márkiné vidéki kastélyában baráti társaság gyűlik össze. A tomboló viharnak és egy titokzatos gonosztevőről szóló pletykának köszönhetően már eleve feszült a hangulat, amikor egy üzenetet találnak: valamelyikük még aznap éjjel meg fog halni… Fejős Pál, a sikeres hollywoodi némafilmrendező Európába visszatérve készítette el az első hangos Fantômast. A hírhedt fekete ruhás, álarcos sorozatgyilkos ebben a filmben kíméletlen, sikeres és – legalábbis egy darabig – valóban arctalan figura.

A bájos Zhana nappal a Fekete-tenger zsúfolt strandjain, éjszaka a korzó fülledt bárjaiban lóg. Amikor megismerkedik a pimasz Tonyval, hirtelen kinyílik számára a világ. Mindketten kalandot keresnek és a szabadság határait feszegetik, de addig száguldoznak egy csillogó Mercedesben, amíg tragédia nem történik. Újhullámos hangulatú road movie Bulgária klasszikus filmjeinek legnépszerűbb színészeivel, úgy mint Stefan Danailov, Severina Teneva és Itschak Fintzi, aki 2023-ban ünnepelte 90. születésnapját.

Károlyi János, sikeres színész és felesége, Dékány Viki balettáncos, filmforgatáson kezdődött kapcsolatuk történetét idézik fel 1956 december 31-ének éjszakáján, mielőtt végleg elhagynák Budapestet. Hosszú vívódás és viták után Viki elindulna Ausztria felé, János maradna. Majd János mindkettőjük helyett dönt.

„Elkaplak, Fantomas!” – mondta szinte egy egész generáció, játszótereken, gyerekszobákban, imitálva nem is elsősorban a nagyszerű komikus, Louis de Funès hangját, hanem a zseniális szinkront. Volt idő, amikor Funès az egyik legismertebb színész volt Magyarországon, annyiszor és annyi filmjét adták a televízióban. És a francia film másik nagy alakja, Jean Marais is kiérdemelte itthon a hírnevet. Filmjeik ma is hatnak, így az átváltozóművész Fantomas története is. A mestertolvaj Fantomas első akciója, ahogy az aláírás eltűnik, most már kissé komikus, átlátszó a trükk, de a film napjainkban is nagyon szórakoztató.

Ez a film abból a szempontból is az egyik legérdekesebb holokauszt film, hogy akkor készült, amikor még nem lehetett mindent tudni a világ legnagyobb bűncselekményéről, a népirtásról, amikor még nem ültek össze a nürnbergi per bírái. André de Toth minden szempontból profétikus filmet alkotott, hiszen ezt a bűnpert, a nemzetközi jogot formáló egyik legnagyobb ítélkezési eseményt jósolja meg, vetíti előre. Mintha a Philipp Sands könyvéből (Patkányút) megismerhető, az elfoglalt lengyel területekért és a deportálásokért felelős báró Otto von Wächter, ez az ügyvéd, férj és apa magas rangú SS-tiszt – a filmben Grimm névre hallgat – állna a bírái előtt, akik nem csak azok, akik a magas padokon ülnek, hanem mi nézők is.

A nyári fügeszüret sok mindenre alkalmat ad: az asszonyok megbeszélik egymás közt az élet dolgait, felpezsdülnek az érzelmek, a fiatalok kerülgetik egymást, és próbálnak közös hangot találni. Tunézia, napjainkban. „A szabadság illata lengi be a filmet.” L’Humanité, „Rohmeri hangulatú mozi.” Cinémateaser

1974 januárja. A kétgyermekes Annie újból teherbe esik, véletlen baleset, a gyereket nem akarja megtartani... Így kerül kapcsolatba az abortusz és a fogamzásgátlás szabadságáért küzdő női mozgalommal. És beáll a csatasorba, hogy a társadalom és a jog ne ítélhesse el azokat a nőket, akik valamiért, mindegy miért, nem tudnak vagy akarnak gyereket vállalni.

„Csodálatos film a női szolidaritásról nagyszerű színésznőkkel. Mese az egyenjogúságról tabuk nélkül egy olyan világban, ahol még ma is számos országban tilos az abortusz.” CNews